Nitrogén monoxid

Az orrlégzésről sok szó esik az utóbbi években, de gyakran felszínesen.
"Jobb", "egészségesebb", "természetesebb" – de miért?

Az egyik legfontosabb, mégis kevéssé ismert ok a nitrogén-monoxid (NO) nevű molekula, amely az orr- és melléküregekben termelődik.

Ez nem divat, nem alternatív irányzat, hanem jól dokumentált élettani jelenség.

Mi az a nitrogén-monoxid?

A nitrogén-monoxid (NO) egy jelátvivő molekula, amit a szervezet több helyen is előállít.
Az orr- és melléküregek nyálkahártyája különösen gazdag NO-termelésben.

Fontos tulajdonságai:

• értágító hatású
• szerepet játszik az immunválaszban
• befolyásolja a gázcserét a tüdőben
• részt vesz a sejtek közötti kommunikációban

A kilencvenes években a nitrogén-monoxid kutatásáért orvosi Nobel-díjat is adtak, tehát nem egy "wellness fogalomról" beszélünk.

Hogyan kapcsolódik ez a légzéshez?

Amikor orron át lélegzünk, a belélegzett levegő:

• áthalad az orrjáratokon
• érintkezik a melléküregekkel
• NO-val "dúsul"
• így jut le a tüdőbe

Ez a nitrogén-monoxid aztán a tüdőben több fontos dolgot csinál.

Mit csinál a nitrogén-monoxid a tüdőben?

Javítja a vérkeringést a tüdőben

Az NO segíti az erek tágulását ott, ahol levegő is jelen van. Ez azt jelenti, hogy a véráramlás jobban igazodik a levegőeloszláshoz. Ez pedig hatékonyabb gázcserét eredményez.

Segíti az oxigén hasznosulását

Nem csak az számít, mennyi oxigént lélegzünk be, hanem hogy az mennyire jut el a sejtekhez.

A nitrogén-monoxid szerepet játszik abban, hogy az oxigén leadása a szövetekben optimális legyen.

Antimikrobiális hatású

Az NO bizonyos mértékben gátolja baktériumok, vírusok szaporodását.

Ez az egyik oka annak, hogy az orr nem csupán "cső", hanem aktív védelmi rendszer.

Mi történik szájlégzéskor?

Ha valaki rendszeresen szájon át lélegzik (éjjel vagy napközben):

• a levegő megkerüli az orr- és melléküregeket

• nem dúsul nitrogén-monoxiddal

• szárazabb, hűvösebb, kevésbé szűrt levegő jut le

Ennek következménye lehet:

• kevésbé hatékony gázcsere

• nagyobb irritáció az alsó légutakban

• gyakoribb torokszárazság

• fokozott horkolás

• alvásminőség-romlás

Fontos: nem arról van szó, hogy egy szájlégző ember "mérgezett levegőt" kap, hanem arról, hogy egy természetes élettani előnyt veszít el.

Az orr nem csak szűrő

Sokan úgy gondolják, az orr szerepe csupán:

• levegőszűrés

• párásítás

• felmelegítés

De valójában az orr egy biokémiai előkészítő állomás is.

A nitrogén-monoxid miatt az orrlégzés:

• optimalizálja a tüdő működését

• támogatja az immunrendszert

• segíti a keringési szabályozást

Miért különösen fontos ez alvás közben? 

Éjszaka:

• csökken az izomtónus

• szűkülhetnek a felső légutak

• gyakoribb a szájlégzés

Ha ilyenkor kiesik az orrlégzés, a nitrogén-monoxid előnye is kiesik. Ez összefügghet:

• horkolással

• felszínes alvással

• reggeli fáradtsággal

Nem minden alvásprobléma NO-kérdés, de a szájlégzés gyakran része az egyenletnek.

Lehet-e "több" nitrogén-monoxidot termelni?

Az NO-termelés függ:

• az orrjáratok átjárhatóságától

• a nyálkahártya állapotától

• a gyulladások jelenlététől

• az életmódtól

Az egyik legegyszerűbb, tudományosan is vizsgált módszer a nitrogén-monoxid-szint növelésére az:

a rendszeres, nyugodt orrlégzés.

Nem technika, nem extra gyakorlat – hanem a természetes út használata.

Mit tegyen az, aki rendszeresen szájlégző?

Először is:nem szégyen, és nem "rossz szokás" – gyakran funkcionális alkalmazkodás.

Amit érdemes átgondolni:

• van-e krónikus orrdugulás?

• allergia?

• orrsövény-probléma?

• nagyon száraz levegő?

• stressz miatti túllégzés?

Ha az orr fizikailag átjárható, de a szájlégzés megmaradt, akkor fokozatos visszaszoktatás segíthet.

Fontos: komoly horkolás, alvási apnoe, légszomj esetén először orvosi kivizsgálás szükséges.

Összefoglalás – miért számít a nitrogén-monoxid?

• Az orr- és melléküregek nitrogén-monoxidot termelnek.

• Orrlégzéskor a levegő NO-val dúsul.

• Az NO javítja a tüdő keringési és gázcsere-folyamatait.

• Antimikrobiális szerepe is van.

• Szájlégzéskor ez az előny kiesik.

• Az orr nem csak szűrő, hanem aktív élettani szabályozó szerv.

A légzés nem csupán levegővétel. Az, hogy hol vesszük a levegőt, igenis számít.