A légzés fázisai

Több, mint levegőcsere

Amikor légzésről beszélünk, sokszor csupán a "belégzés-kilégzés" váltakozását értjük alatta. Pedig a légzés több fázisból áll, és mindegyiknek önálló fiziológiai és idegrendszeri hatása van.

Ahhoz, hogy tudatosabban és hatékonyabban tudjunk lélegezni, fontos értenünk, mi történik ezekben a fázisokban, és hogyan hatnak ránk testi-lelki szinten.

"A légzés nemcsak az oxigénről szól. A ritmusáról, a szünetekről, a mélységéről, a visszatartásról, és arról, hogyan vagyunk jelen mindebben."

Belégzés – az aktiválás pillanata

A belégzés során a tüdő kitágul, a rekeszizom lefelé mozdul, és friss levegő áramlik be a tüdőbe. Ez a fázis szorosan összefügg a szimpatikus idegrendszer aktiválásával, azaz a "készenléti" állapottal.

A test oxigénhez jut, a szívritmus enyhén felgyorsul, a figyelem aktiválódik, és az éberségi szint is nő. Éppen ezért a hosszan, lassan végzett belégzés élénkítő hatású lehet, míg a rövid, szaggatott belégzés épp ellenkezőleg, stresszválaszt erősíthet.

"A belégzés tudatos irányításával éberséget és fókuszt teremthetünk."

Légzés benttartás

A belégzés utáni szünet, más néven a "benttartás" a légzés egy ritkábban említett, de annál fontosabb része.
Ekkor a tüdő tele van levegővel, a gázcsere (oxigén a véráramba) a legerősebben zajlik.

Fiziológiai szempontból ez egyfajta "mikropihenő" a testnek, de nem a relaxáció, hanem a stabilizálás időszaka.
Pszichésen figyelmet, kontrollt, jelenlétet kér – épp ezért gyakorlásával növelhető a tudatosság, a testérzékelés, sőt a stressztűrő képesség is.

"A benttartás nem visszatartás, hanem az érkező levegő megtartásának művészete."

Kilégzés – az elengedés és megnyugvás fázisa

A kilégzés során a rekeszizom ellazul, a tüdő összehúzódik, és a szén-dioxid távozik. Ez a fázis közvetlenül kapcsolódik a paraszimpatikus idegrendszer aktiválásához, vagyis a test nyugalmi, regeneráló állapotához.

Minél hosszabb és egyenletesebb a kilégzés, annál inkább aktiválódik ez a nyugtató idegrendszeri válasz. Ezért is szerepel a legtöbb relaxációs technikában a "hosszabb kilégzés, mint belégzés" alapelv.

A kilégzés nemcsak elengedés, hanem idegrendszeri újrakapcsolás is.

"A kilégzés során nemcsak levegőt engedünk ki, hanem feszültséget, nyugtalanságot, zajt, túlterhelést is."

Légzés kinttartás

A kilégzés utáni üres szünet a "kinttartás" gyakran a légzés legcsendesebb, legmélyebb pillanata. Ilyenkor a tüdő üres, az izmok pihennek, és a test egyfajta idegrendszeri "nullpontba" kerül.

Ez a fázis különösen alkalmas a befelé figyelésre, az elcsendesedésre, és sok légzőgyakorlatban a "tudatállapot-váltás" ebben a fázisban történik meg.

Azonban fontos: a kinttartást csak biztonságos, vezetett gyakorlás során érdemes tudatosan elmélyíteni, különösen kezdőként.

"Az igazi csend nem kilégzés közben jön, hanem utána."